A lépcsőkről általában

I

A lépcső szó nyelvújításos?

A legtöbb lépcső ( vagy dobogó, fellépő), amit valahogyan be kell burkolni legtöbbször durva felületű beton. (Most nem foglalkozunk a vas és faszerkezetű lépcsőkkel, valamint a szőnyeggel)

-Ha meglévő falépcsőt szeretnénk felújítani, az is lehetséges, legtöbbször itt a szétszedhetőség okoz gondot, ami az alapos csiszolás miatt ritkán hagyható ki.

-Ha most szőnyeg/parketta van rajta akkor azt le kell szedni és ott a beton.

-Ha hidegburkolat van rajta akkor ugyanazok a problémák és feladatok vannak mint a beton esetében legfeljebb kisebb mértékben.

A lépcső mindenképpen drága munka. Drágább lesz mivel fokonként egyedileg megoldani ezt a feladatot,így ezt a munkát legtöbbször nem m2-ben kell fizetni, hanem egy összegben . A másik drágító tényező, hogy azesztétikai követelmények miatt a burkolatokból többet kell használni, mint egy normál felület esetében. Valamint ezekhez jöhet még két költségemelő tényező: az aljzat megfelelő átalakítása a minőségi munkához, a másik pedig az esetlegesen szükséges/igényelt kiegészítők, úgymint élvédők, sarokvédők, szegélyek, lábazatok, takarólécek stb

Mivel burkolhatunk?

1. Legolcsóbb és  legstrapabíróbb, legkönnyebben tisztítható,talán a legolcsóbb ,ha a szőnyeget nem számoljuk. a hidegburkolat.  A csemperagasztóval és a fugázóval könnyebb “eltüntetni” a lécsőben majd mindig jelenlévő hullámokat , méretkülönbségeket vízszint stb.problémákat. Az alapanyagban sincs nagy különbség, mivel kisebb mérete miatta  járólap kevesebb veszteséggel darabolható ( ritka az egy fok egy lap ). Egy 16fokos egyenes lépcső ( azaz aminek a homlok és járólapjai minden esetben téglalapok, nincsen a fordulóból adódó méretváltozások) két nap alatt fugázással megvan.  Hátránya, hogy hideg, egyes lapok csúszhatnak, valamint hogy  sok ember a lépcsőt a fa megoldásokkal köti össze, és nem tetszik neki a kő. Van benne valami:)

 

2. Tömörfa: , strapabíró, stabil, nagyon időtálló, de -használattól függően- lehet, hogy egy életben egyszer kétszer csiszolni kell., de a legdrágább.

A fánál minden esetben árbefolyásoló tényezők a következő elemek:

• – a fa fajtája: általában keményfákat ( tölgy, bükk, kőris)használnak, de az ár miatt láttam már fenyőt is, nem volt vészes , főleg pácolva, és jól lelakkozva.
• – a fa mérete: a mérettel ( és itt főleg a vastagságra kell gondolni) egyenes aránynál sokkal meredekebben nő az ár. A táblásított lapok ezért lehetnek olcsóbbak ( ezenkívül mérettartóbbak is). Táblásításnak nevezik, amikor léceket egymás mellé ragasztva alakul ki a tábla, amiből kivágják a lécsőlapot.  Mérettel való spórolást jelenhet például ha a homloklapra  nem tömörfát, hanem csak furnérozott fát teszünk ( a furnér is igazi fa csak vékony rétegben ragasztják egy hordozórétegre.
• – a lépcső kialakítása: a fent említett fordulók nagyon megnehezítik a felmérés, és legyártás folyamatát ezért növekedik a munkaidő így az ár is.
• – a kért kiegészítők:  sokszor látni főleg amerikai filmekben a homloklap nélküli lépcsőket, ha csak festve van már óriásit csökkentettünk a díjakon.,  a  lépcsőlapok mellett fa szegély, vagy futó , ha egyáltalán van ( a felmosásnál van szerepe, hogy ne koszoljuk a falat össze), valamint a korlát, és kapaszkodó drágíthatja még  a lépcsőprojektet.

 

3. Parketta: a poszt tulajdonképpeni célja most jön.(frissítve 2017:nem (szívesen)

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

vállalok már lamináltból lépcsőt)

Sokszor keresnek meg , hogy szalagparkettával, vagy laminálttal borítsunk be egy lépcsőt.

Legfontosabb, hogy az aljzat szinte minden esetben javításra és átalakításra szorul, mert a parkettát közvetlenül rá kell ragasztani a lépcsőbetonra/járólapra ,( és mivel ebben az esetben nem nagyon van ” csalási” lehetőség, amivel ki lehet küszübölni  ezeket,mint a hidegburkolatnál a csemperagasztó, fuga, ill. tömörfánál a pur hab vagy tipli), így a fogadó aljzatot szinte minden esetben gyorskötő esztrichhel/aljzatkiegyenlítővel kell javítani., ami  idő (plusz egy nap) és pénz . A mostanra elterjedet gipszbeton lépcsők sokkal szabályosabbak , mint általában a zsaluzott

De még így muszáj fugázót használnunk, mert lehetetlen teljesen tökéletes illeszkedést létrehozni csiszolás és utólagos felületkezelés hiányában,

A végeredmény egy mutatós, de nem tökéletes munka, ami jó középút lehet.Miért lehet jó ?:

– Esztétika:  egyrészt ugyanolyan burkolat mehet végig az egész lakásban, másrészt  a kőhöz, vagy szőnyeghez képest otthonosabb érzést ad.

– Olcsóbb jóval, mint a tömörfa , de mégis igazi fa.

Hátránya:

-Nem lehet olyan szépen és pontosan dolgozni vele, mint a tömörfával.ezek a problémák főképp a lamináltból készült burkolatoknál jön elő, mert az sokkal vékonyabb , ezért érzékenyebb az aljzatproblémákra, valamint a laminált szegélyek vágási illesztése, még a legélesebb fűrészlap esetén is, nagy kihívás.

– Kinézetben is vállalnunk kell valamennyi kompromisszumot, hiszen  alu élvédőket kell alkalmazni  (vagy gyári sarokelemeket ha vannak, magyar szalagparkettákhoz csak csináltatni lehet, lamináltakhoz nem nagyon forgalmaznak itthon)

Ára:

Lássuk a képeket:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

 

 

 

 

am text block. Click edit button to change this text. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.

I am text block. Click edit button to change this text. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.