Milyen burkolatváltók vannak és melyik hová jó

Ahogy írtam egy korábbi, a dillatációs hézagokról szóló posztban, meredeken megnőtt annak az igény a parkettázás során ne használjunk burkolatváltót, vagy ha mégis, akkor csak minimális méretűt.

Sokszor találkozom azzal az ellentmondással, amikor esztétikai igények ellentmondanak a műszaki elvárásoknak, vagy kivitelezési lehetőségeknek. A fenti probléma tipikusan ezek közé tartozik.

Először a burkolatváltókról általában írok, majd a velük kapcsolatos kivitelezési kérdésekről.

A burkolatváltók anyaga/színei:

  • legelterjedtebb az eloxált alumínium, a gyárak ebben az anyagban általában 3-4 színben szokták kínálni a termékeiket ( mindegyik matt kivitel). Bár az eloxálás az alu felületét érinti, lekopni nem tud, legalábbis otthoni használatban biztosan nem. Ami elő szokott fordulni, hogy egy kemény anyag (pl ajtó) hozzáér és ledörzsöli.

arany:

arany színű.jpg

bronz: ez a szín mutat leginkább eltérést a gyártók között, az egészen sötét barnától a világos barnásszürkéig,  a legritkább esetben szokott hasonlítani az igazi bronzra:

bronz.jpg

ezüst: matt alu színű

matt alu burkolatváltók.JPG

esetleg pezsgő:

pezsgő színű burkolatváltó.jpg          -lehetséges variáció még a dekorfóliával burkolat alu profil, ezek jellemzően fahatású fóliák, gyártótól függően 10-20 legelterjedtebb fa színben. Tehát ne várjuk hogy mind az ezerféle laminált dekorhoz kapunk ugyanolyan burkolatváltót. Nyugodtan lehet ilyet választani,nem kell félni attól, hogy a dekorfólia lekopik, persze nem egy ügyfélszolgátba való, ahol rengetegen tapossák.

bükk és matt arany.jpg

 

  • acél: nagyon ritkán kapható, viszont vannak cégek akik vállalnak egyedi gyártást, egy küszöbre készült U alakú profil 5-7 ezer forint egyedileg hajtogatva.
  • műanyag: vannak gumiszerű PVC profilok, amiket főleg az íves megoldás esetén lehet alkalmazni. és vannak kemény műanyagok, amik dekorfóliával vannak leragasztva
  • réz: ez is olyan ritka, hogy már szinte felesleges idevenni is. Árulnak küszöbökhöz, hidegburkolati megoldásokhoz réz lapokat, amiket – bár nem szakszerűen_ de le lehet ragasztani parkettához is.

 

A burkolatváltók formája és mérete:

Ez az a terület ami mostanság konfliktusokat szülhet. Elsődlegesen azért, mert nem a műszakilag megfelelő megoldásokat választanak, illetve azért mert a legszakszerűbb megoldás sem működik abban az esetben, ha a feltételek nem adottak. Ez a feltétel, pedig az aljzat, aminek hullámossága okozza a burkolatváltók legfőbb problémáit.

Keskeny burkolatváltót, amelynek semmilyen lerögíztése ( csavar, öntapadó csík) csak tökéletesen egyenes felületekre lehet rakni, amelyek egymással párhuzamosak és nincs közöttük szintkülönbség

SZÉLESSÉG :Úsztatott aljzatoknál mindenhol meg kell hagyni a megfelelő méretű dilatációt ( szoba méretétől és a felület formájától függően 6-15mm-t) és ahhoz hogy ezeket a réseket elfedjük  a parkettán , egy áthidaló profil esetén legalább 5-6 mm kell felfeküdni a parkettán/járólapon. Ez azt is jelenti, hogy a minimális szélessége 2 cm.Ezért a gyártók legkisebb szélessége 3cm amit úsztatottan ( azaz nem az aljzathoz rögzítetten) lerakott anyagokra lehet rakni.Természetesen azoknál az anyagoknál amiket leragasztanak ( hagyományos parketta, járólap) sokkal kisebb mértékben dillatálnak ezért lehet elegendő egy vékonyabb dillatációs rés és így vékonyabb profil.

Van egy másik követelmény is: laminált padlók és készparkettákat (gyárilag lakkozott) nem lehet, úgy fűrészelni, hogy a vágott szélek tökéletesen épek, és mértani pontosságúak legyenek ( pláne nem a kivitelezés helyszínén, nem műhelyben), ezért ezeket a végeket el kell takarni. Utólag csiszolt és lakkozott parkettákra, vagy gyári élekre ez nem vonatkozik.

Befolyásolja a szélességi követelményeket a szintkülönbségek is. Nagyobb (>3mm) különbség esetére kialakított profilok min 4cm szélesek.

MAGASSÁG: gyakran látom, hogy a megrendelőim kétségbe vannak esve, amikor a burkolatok magassága eltér. Azt hiszik , hogy ez csúnya vagy veszélyes lesz. Az a legjobb persze ha nincs differencia, de ez sokszor nem kivitelezhető. 1-3mm különbség egy normál lencse formájú burkolatváltó esetén nem vehető észre, és nem tud az ember belerúgni. Az váltók magassága sem jelenhet gondot, mert még a legvastagabb öntapadós profilok ( itt az öntapadó csík önmagában kb 2mm vastag) is 4-5 mm magas, de minimum anyagvastagság  1 mm.

HOSSZÚSÁG: a burkolatváltókat általában 2,7méteres szálban adják, mivel egy átlagos 100 cm-es falközben rakott ajtónál a tokméret kisebb mint 90 cm , így egy szálból három ajtót lehet megoldani. Jobb helyeken adnak darabokban 90-180 cm-eseket. Ez akkor lehet rossz, amikor 93cm-es a nyílásunk és ezért kell egy 180 cm-est venni. Ilyenkor megpróbálhatunk 100 cm-es kivitelt keresni, vagy a többi ajtót is figyelembe véve ( pl a fürdőszoba ajtók sokszor kisebbeke 60-70cm-esek) a leggazdaságosabban rendelni.

Burkolatváltók lerakási módozatai, előnyök, hátrányok:

– Csavarozva  az aljzathoz és/vagy egymáshoz:

szintkülönbséges burkolatváltó_1.jpg

 

Itt az alsó elem csak akkor áll igazán stabilan, ha le van csavarozva, ám ez padlófűtés esetén nem mindig megoldható.

A felső elem itt belenyomós és csavarós, de lehet csak belenyomós vagy csak csavaros is.

Le is lehet ragasztani, de az csak akkor stablilan és marad a helyén, ha nem annyira porózus a felület ( normál beton ritkán ilyen), valamint sík a felület, mert ha van egy kis hullám az aljzatban akkor mozog a parketta és felfeszíti a profilt. Valamint az úsztatott technológia miatt van egy 2-5mm-es alátét, ami már nem tud lenyomni a profil, így ha rálépünk  a parketta szélére a váltó mellé közvetlenül akkor  a parketta le tud nyomódni egy alátét vastagságnyit.

A csavarozás lehet látszó, mint a fenti képen és lehet rejtett. ekkor a csavarok speciálisan kialakított fejét alulról húzzuk bele a profilba és felülről ütjük bele a korábban befúrt tiplikbe.

  • Öntapadós:

Nagyon elterjedt mód itthon, elsősorban egyszerűsége miatt. Én szinte kizárólag ezt használom  elmondom miért. A fenti módszerek esetében  akármennyire ütjük bele a csavart/csavarozzuk be, a parketták és a járólapok sokszor fél méteren is tudnak hullámokat, fogakat mutatni és ezeket réseket sokkal jobban tudja  az öntapadós csík követni. Egy kis védelmet és ad a vízfolyás ellen, ha vizes helyiségekről van szó.

Az öntapadós csík ipari kétoldalú ragasztó, amely- ha szakszerűen van lerakva- akkor biztosan nem jön fel, nagyon erős.

Az öntapadós lerakás nem tudja odahúzni a parkettát az aljzathoz , ezt úgy kompenzáljuk, hogy ezeken a széleken leragasztjuk a parkettát.

Ahhoz hogy tartós legyen az öntapadós verzió, ahhoz fontos:

– tiszta legyen a felület

– a megfelelő  formát kell választani ( szintkülönbség esetén előfordulhat, hogy nem ér hozzá az alacsonyabban lévő felülethez az öntapadós csík)

Mi mindenezek kívül még pluszban le is szoktuk ragasztani, főleg a végzáró elemeket.

itt nézhetünk pár formát:

http://www.kueberit.com/d/produkte

35953_dk_jpg

www.alfer.com

http://www.fnprofile.com/en/flooring_profiles