Padlófűtés és a szalagparketta

Főoldal ›
A két dolog nagyszerűen összefér, hiszen így nem csak az év felében, a fűtési szezonban nem kell zokniba járnunk a padlón, hanem egész évben nyugodtan járkálhatunk mezítláb. Vegyük figyelembe az alábbiakat:   padlofutes FELTÉTELEK: - nem lehet bükk és juhar szalagparkettát használni - speciális alátétfólia kell, nem hagyományos polifoam
  • - a szalagparketta lerakás előtt kell egy próbafűtést végezni, majd lerakás után fokozatosan kell növelni a hőfokot
  • - csak panloc rendszerű (azaz „klikkes” vagy „pattintós) szalagparketta használható
  • - Az aljzat felületi hőmérséklete ne legyen nagyobb, mint 27  fok. Egy normálisan beállított padlófűtésnél a csőben folyó víz 7-12 C-al  melegebb, mint a felületi hőmérséklet.Ez utóbbi pedig 2 C fokkal magasabb általában, mint a szoba hőmérséklete.
  • TÉVEDÉS, hogy a faparkettával nem lehet ugyanazt a hőmérsékletet elérni, mint kőburkolattal, csak egy picivel lassítja azt időt, amíg a padlófűtés átadja a kívánt hőfokot. Tehát nem  "fogyaszt" többet a kazán, csak egy kicsivel lassabban melegszik át a fapadló.
Összehasonlításul a laminált padló hővezető képessége: 0,16 a szalagparkettáé 0,14,  egy átlagos kőburkolaté 1 W/m*K
  LERAGASSZAM vagy NE A PARKETTÁT? Nagyon sok padlófűtéses házat parkettáztunk már, sokszor már meglévő járólapra raktuk rá a melegburkolatot. Az esetek döntő többségében a tulajdonosok nem a ragasztást választják. Lássuk miért: A ragasztás előnyei: -jobb a hőátadás ( max 5%-al) a ragasztónak, mint az alátétanyagnak -stabilabb érzetet ad járáskor A ragasztás hátrányai: -sokkal drágább (m2-enként anyag és munkaköltséggel kb 2000-2500 Ft-al) -ha sérül a parketta nem lehet csak egy szálat kicserélni, ellenben az úsztatott ( alátétanyagra, ragasztás nélkül fektetett) parkettás szobában, ha egy szál megkarcolódik, akár egy óra alatt ki lehet cserélni. Leragasztánál ez a teljes szoba csiszolásával és lakkozásával kell járjon.